Az osteopatián alapuló kezelés hatékony a gerinc strukturális problémáinak korrekciójára!

Gerincünk rugalmassága és mozgékonysága az egészségünk alapja. Mindenfajta elmozdulás, izom feszülés, ízületi blokk megakadályozhatja funkciójának ellátását. Egy ilyen elváltozás hatása megjelenhet a test távolabbi részén is, a gerincből kilépő idegek közvetítése által és az itt futó meridiánokra gyakorolt hatásából adódóan. 

SÉRÜLÉSEK

Ha FRISS SÉRÜLÉS: törés, szakadás, vagy ficamgyanú áll fenn, akkor azt mihamarabb baleseti sebészeten/ortopédián kell megvizsgáltatni, esetleg kiegészítő vizsgálatokat elvégezni (RTG, UH, CT stb.). Kisebb sportsérülések, izomrándulások kevésbé igényelnek intézeti ellátást, a korai időszakban jegelés- nyugalomba helyezés javasolható. Ha néhány napon belül nincs javulás, lágyrész vizsgálat (UH) lehet szükséges. Ha lassú javulás mutatkozik, akkor a gyógyulás segíthető megfelelő fizioterápiás kezeléssel, melyek közül a rendelőben LASER- és MAGNETOTERÁPIA vehető igénybe.

RÉGEBBI SÉRÜLÉSEK utáni állapotnál tudni kell, hogy a későbbi panaszokat okozó - néha jelentéktelennek tűnő - korábbi sérülésnél volt-e megfelelő orvosi ellátás, mert sokszor ennek elmaradása okoz később problémát. Például egy nagyon banális BOKAFICAM nem kellő rögzítése esetén kialakulhat izomvédekezés, mely a rögzítés hiánya, vagy elégtelensége miatt, összehúzódva sínbe fogja az ízületet. Ezen sínező izmok kifáradnak és tartós görcsbe kerülnek. Részben a nem megfelelően gördülő boka és lábfej, részben a kímélő mozgás megváltoztatja a járást és tartós - akár a csípőig terjedő - asszimetriák kialakulásához vezet. Egy bonyolult, egymásra ható körökben működő megváltozott izomrendszer már nem tud egyszerűen meggyógyulni. A következményes fájdalom már nem a szalagmegnyúlás, hanem a megváltozott mozgásminta miatt jelentkezik. Ebben az esetben a kezelés fő célja a korábbi védekező görcsök oldása és a mozgás újratanítása.

Nagyon gyakori az ún. VÉDEKEZŐ IZOMGÖRCS tartós fennállása. A súlyosabb sérülést kivédő védekező görcs sokszor biomechanikai láncreakciót indít el, melynek végső állapota a panaszok tartóssá válása, vagy csak időleges javulása. Kulcs ebben az esetben is a primer panasz megkeresése és a nem a fájdalmas terület kezelése

Nem alkalmazható sikeresen a kezelés, ha INSTABILITÁS jön létre. Ez azt jelenti, hogy egy szalag szakadása, vagy megnyúlása miatt a szervezet nem képes az adott ízületet tengelyben tartani a mozgás során. Gyakori például a térd megbicsaklása lépcsőn járáskor a keresztszalag szakadás miatti térdízületi instabilitáskor. Ez esetben csak az anatómiai állapot korrigálásától (műtét) várhatunk sikert.

Nem várhatunk eredményt ROSSZUL ÖSSZEFORRT TÖRÉSEK után. Ha törés után rossz szögben, vagy megváltozott hosszal forr össze a csont, és ez okoz relatív funkciózavart, akkor nem várható az izomzattól, hogy ezt helyrehozza, de esetleg hatékony kompenzáló mozgás kialakításával jó kompromisszum ajánlható.

Alsó végtagi, vagy csípőtáji törések után gyakran alakul ki LÁBHOSSZKÜLÖNBSÉG. Nem szükségszerűen okoz panaszokat,de ha igen, akkor a valódi lábhossz különbség sarokékkel kiegyenlítendő.

IZOMZATI HÚZÓDÁSOK

HEVENY IZOMHÚZÓDÁSOK a sérüléseknél leírtaknak megfelelő elvek szerint kezelendők.

Érdekesebbek az IDÜLT PANASZOK, amikor az adott, fájdalmas terület kezelése nem, vagy csak rövid ideig, esetleg csak az újabb terhelés kezdetéig nyújt enyhülést. Előfordulhat, olyan is, hogy bár eredményesen sikerült kezelni, mégis ismétlődő húzódások, később már részleges szakadások fordulnak elő egy adott izomcsoportban. Ilyenkor leggyakrabban ún. FUNKCIONÁLIS ÖNFENNTARTÓ IZOMZATI KÖRÖK jönnek létre, melyek fenntartják a rossz állapotot. Kulcs ilyen esetekben az elsődleges funkciózavar kezelése, mely majdnem mindig panaszmentes területen, gyakran távol esik a fájdalmas területtől.

IDEGRENDSZERI ÁLLAPOTOK

Agy- vagy gerincsérülés, vagy agyvérzés utáni állapotokban bénulások vagy tartós izomfeszességek alakulnak ki. Ilyenkor ez a terápia nem használható. Felső légúti fertőzések után kialakult bénulások is más típusú kezelést igényelnek. Immuneredetű idegrendszeri betegségek esetén (pl. sclerosis multiplex) a funkcionális terápia kiegészítő szerepet kap, de nem pótolja a bázisterápiát.

FÜLZÚGÁS

Általában minél újabb keletű a panasz, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Legjobban azok az esetek reagálnak, ahol a fülzúgás időszakos jellegű, és fejmozgásokra, vagy testhelyzetekre változnak.

SZÉDÜLÉS

A kivizsgált szédülésesek egy része, ahol sikerült kizárni egyéb alapbetegséget (cukorbetegség, vérnyomás probléma, belső fülbetegségek, Méniére-betegség, vertebrobasillaris betegség, idegrendszeri betegség) könnyen lehet mozgásszervi eredetű is. Kizárandó a vertebrobasillaris érbetegség (Dopplert igényel), mert ez keringési probléma és nem mozgásszervi terápiát igényel. Az ún. BPV (beningus positionalis vertigo)- mely főként nőknél, jellegzetesen bizonyos fejmozdulatokra jelentkező heveny szédülés - általában más terápiát igényel (canalyth repositio). Az elsődlegesen mozgásszervi eredetű szédülés hátterében egyoldali NYAKFESZESSÉG áll, melynek leggyakoribb oka a súlypont eltolódása. A panasz a tengeri betegséghez hasonlóan működik: az agy a test egyensúlyi helyzetét többek között a szemeken keresztül érkező vizuális információk, és a test saját belső feszültségeiből érkező információk (propriocepcio) alapján számolja ki. Ha az izomzat asszimetrikus feszülése miatt a középállást más testhelyzethez rendeli hozzá, mint az a vizuális információból következik, akkor a két csatornán át befolyó, egymásnak ellentmondó információszédülést eredményezhet. A nyaki izomzat feszülés reflexes úton akadályozza a fej apró mozdulatait és esetenként a keringést is károsan befolyásolja. Megjegyzendő, hogy a nyaki izomzat feszessége csak nagyon ritkán nyaki eredetű. Eredhet felülről: amikor a fejízület, vagy gyakran harapásegyenetlenség miatt rágóizület (!) okozza, vagy indulhat alulról. Az alulról kezdődő nyakfeszességet közvetlenül felső háti funkciózavar okozza. Ez utóbbi összefügghet a vállak egyenetlen tartásával (alvó vagy ülőhelyzet: pl. egerezés a számítógép előtt előretolt kézzel), de mélyebbről, a medence csavarodásából is származhat (pl. egyoldalú lábkeresztező ülés miatt) Kezelés ezek alapján komplex lehet: fel kell térképezni az asszimetria okát, eredetét, és ezeket kell korrigálni.

FEJFÁJÁS

Ha egyértelműen rövid ideje, gyakran nyakmerevséggel társultak a panaszok, akkor jól és gyorsan reagálnak kezelésre. Egyéb, főként hosszan tartó eseteknél kivizsgálás javasolt a háttérben megbúvó számos lehetséges probléma miatt. Mozgásszeri terápiát az általában kevésbé kategorizálható, egyéb betegséghez nem köthető fejfájások igényelnek. Ilyenkor a szédüléseknél leírt szempontok alapján történik diagnózis és kezelés. A diagnózis felállításához részletes megfigyelésekre van szükség: mikor jelentkezik leginkább (milyen napszak, milyen tevékenység után, pontosan hol fáj, mire változik, mozgással hogy függ össze). Mivel a kezelés során statisztikai ritkulás a cél, javasolt pontos naplóvezetés.

IZÜLETI KOPÁS

Maga az elkopott ízület cseréje nem a konzervatív terápia tárgyköre. A kollégák nagy része a mozgásszervi fájdalmak nagy részét magának a kopásnak tulajdonítja, és a betegeknek ennek megfelelően a "korral jár", vagy "ezzel együtt kell élni" kezdetű tanácsokat ad. Természetesen a RTG kép alapján teljesen megszűnt ízületi réssel járó ízületek esetén kevés a választási lehetőség. Reális cél a protézisműtét előtti időszak megkönnyítése, a többi ízület védelme és a kóros mozgás megszűntetése. Meglepően jó időszakok telhetnek el, ha a mozgást sikerül a kóros kompenzáló elemektől megtisztítani, de ez a legtöbb.

 

Sok esetben - noha RTG alapján bizonyos fokú meszesedés, kopás látható - indokolatlanul nagy oldalkülönbség mutatkozik a panaszokban, a szimmetrikus RTG kép ellenére. Ilyenkor tehát nem lehet a kopás az elsődleges oka a panaszoknak. Tapasztalataim szerint a fájdalmak, amennyiben azok mechanikai - tehát ténylegesen mozgásszervi eredetűek (szemben autoimmun, egyéb gyulladásos, vagy idegrendszeri esetekkel) - a lágyszövetek feszülésével függenek legerősebben össze. A feszültség vagy valahol - esetleg távol eső testrészben - keletkezett asszimetria kompenzálásaként alakul ki , ilyenkor másodlagos a funkciózavar , vagy elsődlegesen a sérüléseknél leírt módon védekező görcs következményeként jön létre. Mindkét esetben a fájdalmat a túlfáradás következtében fellépő anyagcserezavar, mechanikai feszülés, vagy reflexes funkciózavar okozza . Másodlagos funkciózavarok nagyon becsapósak lehetnek, mert addig nem gyógyulnak meg míg az elsődleges ok fenntartja őket.

Például TÉRDFÁJDALMAK sokszor a csípő forgó mozgásainak beszűkülése miatt jönnek létre. Típusosan az iliotibialis szalagot feszítő külső combizmok húzódnak meg, melyek a csökkent forgómozgást próbálják kompenzálni. Mivel ezen izmok kisugárzási zónája a térdízületre esik (ÁBRA), gyakran térdfájdalmat, duzzadást és az ottani szövetek (porc, szalagok, és maga az ízület) tényleges mechanikai károsodást váltják ki. A beszűkült csípőmozgás, főleg ha egyoldali, MEDENCECSAVARODÁS eredetűek, aminek oka vagy eltérő végtaghosszból adódik, vagy gyakrabban egyoldalúan csavarodott gerinc következményeként jönnek létre. Kezelni tehát a panaszokat közvetlenül kiváltó izomzati eltéréseket, és ezek okaként a gerinc- vagy medence asszimetriát kell. Ha már olyan régóta áll fenn a funkciózavar, hogy a tér már nagyrészt elkopott, akkor természetesen csak részben oldható meg a probléma, de a panaszok csökkenése itt sem irreális.

GERINCSÉRV

 

Mint nagyon gyakori betegségtípusról könyveket lehet írni. Itt csupán néhány szempont megvilágítására szorítkozom. Általában az MRI/C-vel igazolt sérv és a tünettan között viszonylag laza az összefüggés. Nálunk sajnos a derékfájás és valamelyik oldali lábfájdalom-vagy zsibbadás kombináció szinte egyenlőt jelent a gerincsérvvel, pedig ez nem feltétlenül igaz. A szakirodalom és a gyakorlat sok esetben azt bizonyítja, hogy panaszmentes embereknél gyakori radiológiai lelet a CT-n a gerincsérv, másrészt a panaszmentessé válás után készített kontroll felvételek ugyanazt a sérvet találják, aminek néhány hónappal előtte a fájdalmakat tulajdonították. Nagyon gyakori az ún. Ál-gyöki tünet, amikor a típusos derékfájás mellet, vagy a nélkül kisugárzó végtagi fájdalmak vagy zsibbadás jelentkezik. Ilyenkor gondos vizsgálat a reflexekben vagy az izomerőben nem talál jelentős eltérést, tehát a panaszok oka nem a sérv által nyomott idegsugárzó fájdalma (ez az igazi gyöki tünettan). Az egyéb okok között szalag, kisízület, izomzat eredetű zavarokat találunk, melyek többnyire jól reagálnak megfelelő kezelésre. Azt is lehet mondani, hogy a feltűnően jól reagáló esetek nagy részénél - noha a gerincsérv radiológiailag igazolt lehet- a panaszokat az előbb felsorolt okok váltották ki. (Tehát a sikeres terápia sokszor nem is a gerincsérvre hatott-, de ezt csak nagyon zárójelben mondom). A kifejezetten gerincsérvre irányuló tornák, mint pl. a Mackenzie- féle igen elterjedt módszer is, noha a sérv, vagy kiboltosulás visszanyomását célozza meg, emellett jócskán hat az ízületekre, izomzatra is. A terápiát támogató elmélet tehát nem szükségszerűen 100%-os, még akkor, sem ha hatásosnak bizonyult a kezelés. Gyakorlati tapasztalat szerint, ha ál-gyöki panaszokat találunk és a felegyenesedett tartás nem rontja drasztikusan az egyébként javuló tüneteket, akkor jó eséllyel lehet javítani a betegek állapotán

 

Előfordulhat valódi gyöki tünet is (tehát idegnyomás) más- tehát gerincsérvtől független módon is. Egy adott gerincszakasz beidegzést ad a hozzá tartozó bőr, izom, ízület tagokhoz (szelvényezettség), ugyanakkor egy másik bemeneten keresztül beidegzi a szelvényekhez futó ideggyököt körülvevő szöveteket is (perineurinum). Amikor a beidegzett szelvényen (különösen izom és ízület) zavar támad, akkor visszajelzés érkezik a gerinc felé. Előfordul, hogy ez összekeveredik a prineurinum felől érkező információval és ilyekor ez az ideget körbevevő szövet többszörösére duzzad. A duzzadt szövettel körülvett ideggyök már nem fér el a szűk viszonyok között, és valódi idegnyomási tünet alakul ki, noha a zavar a másik csatornán érkező izom-ízületi tagban volt. Ha ez az eset áll fenn, akkor a valódi idegi tünetet is lehet gyógyítani a gerinc izom- ízületi zavar kezelésével. Ez a klasszikus manuál terápia egyik legszebb része.

Mivel nagyon gyakori a túl korán, vagy nem megfelelő diagnózissal operált betegeken a tünetek újbóli kifejlődése (ún. failed-back syndroma), hacsak nincs abszolút műtéti indikáció (ezeket az idegsebészek részletesen elmondják) nincs értelme sürgetni a műtétet, feltéve, hogy a panaszok nem őrölték fel a páciens türelmét.

NYAKI PANASZOK esetén még kifejezettebben érdemes a fenti elveket szem előtt tartani. A karzsibbadások jelentős része a felső háti szakasszal és a törzs izomzatával függhet össze (a kép a hátsó fűrészes izom jellegzetes kisugárzási zónáját mutatja) és mellékesen okoz nyaki panaszokat is. A nyak itt is inkább elszenvedője egy rossz tartásnak, mint oka a panaszoknak. Fokozottabban érvényesülnek a karok rossz tartásából adódó asszimetriák (munkahelyzet!), és jó tudni, hogy a felső háti gerinc, mely mechanikai szempontból inkább a nyakhoz hasonlóan viselkedik, a vállövet mozgató izmok feszüléséből adódóan kényszerül rossz mozgásra. A fejnek az egyensúlyban tartása alapvető ingerek (egyensúly, látás) alapján kikényszerül a szervezetből. A két terület között a viszonylag mozgékony nyak tud kompenzálni, tehát ez a terület a maximumig elhasználódik. Megjelennek a kopásos jelek, a sérvesedés, és nyaki fájdalom, de a kisugárzó panaszt nem feltétlenül az innen induló idegnyomás okozza, hanem mélyebben a felső hát területén lévő funkciózavar, mely egyszersmind oka is a panaszoknak. Kezelés célja tehát a felső háti szakasz- végtagmozgás összhangja és nem az amúgy is túlterhelt nyak lesz.

FEJ, NYAK

FEJFÁJÁSOK (kivizsgált esetek) szédülés, fülcsengés.
Állkapocs-ízületi panaszok (esetlegesen fogorvossal, vagy gnatológussal (állkapocs- ízületi szakember) együttműködve.
Nyaki fájdalmak (fejmozgási panaszok, nyakmerevség)
Nyak és trapéztáji panaszok, KÉZZSIBBADÁSSAL, fájdalommal vagy anélkül.
Nyelési panaszok, nyaki "gombócérzés" (belgyógyászati vizsgálat kellhet).

VÁLL, KAR, KÉZ

VÁLLFÁJDALOM mozgáskorlátozottsággal.
Vállfájdalom mozgáskorlátozottság nélkül (vigyázat: lehet nyaki vagy bel szervi eredetű!).
Tenisz- és dobókönyök: a régóta fennálló panaszok nem mindig reagálnak jól a kezelésre, főleg, ha azt műtét vagy több steroidinjekció előzte meg, (gyakori ok a könyöklés és az egér!).
Ínhüvelygyulladás az alkaron (lásd a teniszkönyök megjegyzéseit).
Csukló és hüvelykujjtáji fájdalmak (ha esés előzte meg, RTG szükséges).
A kézpanaszok óvatosságot igényelnek: egyrészt sok rendszerbetegség okoz itt tünetet (pl. klasszikus reumatológiai betegségek, idegrendszeri betegségek), másrészt az ínak nagyfokú elvékonyodása, részeleges szakadása (pl. pattanó ujj) esetén a terápia már inkább műtéti.
Tenyéri ínzsugorodás (ún. Dupuytren betegség) : NEM, vagy csak korai stádiumban kezelhető.

TÖRZS, MEDENCE

Háti fájdalmak, légzéssel összefüggő, vagy nem összefüggő panaszok (lehetnek hevenyek elfekvés, rossz mozdulat után), vagy idültek (szinte mindig tartási eredetűek, de egyes esetekben szükséges lehet belszervi betegség kizárására).
Bordatáji panaszok, idegzsába: esések után RTG szükséges lehet; gyakori a zúzódás törés nélkül, ilyenkor gyorsítható a gyógyulás.
Szegycsonti, elülső mellkasi panaszok (ál-infarktusos tünetek), leggyakrabban mellizom tónussal vagy borda funkciózavarral függenek össze).
Hasfali, lágyéktáji feszülés (feltételezve a sérv kizárását).
Alhasi panaszok is lehetnek mozgásszervi eredetűek (bel szervi, nőgyógyászati vizsgálat és eredménytelen kezelés után) • szülés utáni medence- és hátfájdalmak.
Coccygodynia (farok csont fájdalom, nem friss fenékre esés után).

DERÉK

Heveny DERÉKFÁJDALOM (nehezített kiegyenesedés), ágyban fordulásnál és álláskor is panaszt okoz.
Heveny panasz: nagyfokú végtagzsibbadás/ végtaggyengeség esetén ideggyógyászati vizsgálatot igényelhet.
IDÜLT PANASZOK (lehet fekvéskor jelentkező: has, vagy háton fekvéskor panaszok), üléskor jelentkező, csak álláskor és lassú sétánál jelentkező), fájdalom helye középen vagy egy oldalon: lehet a derékban, fenéktájon, keresztcsonti tájon. Alkalmanként kisugározhat fenék, láb felé).

ALSÓ VÉGTAG

Csípő környéki panaszok (gyakran ágyéki gerinc, vagy csípőizomzati eredetűek, és ritkán csípőizületi eredetű!).
Comb    külső, COMBHAJLÍTÓ,    combközelítő     Térdfájdalmak.
Lábszárgörcs, vádli fájdalom, Achilles fájdalom (kizárandó idült esetben az ín degeneráció UH-al).
Bokatáji panaszok (korábbi, nem rögzített sérülés utáni gyakori ficam, instabilitás NEM), fájdalom, duzzadás (kétoldali panasz esetén keringési ok kizárandó).
Sarokfájdalom (panaszok egy része jól reagál, szükséges lehet megfelelő boltozatemelés).
Lábtőfájdalom (nagyrészt súlypont eredetű), nagylábujj fájdalom (nem lehet a bütyköt és a kalapácsujjat megszűntetni, mert itt már maga az ízület károsodott, de a fájdalmak egy része jól reagál, noha ez nem mindig végleges)

MEDENCE CSAVARODÁS

 

A medence csavarodása a két medencecsont (ilium) közül az egyik előre, a másik hátrafordulását jelenti a keresztcsont és elöl a szemérem ízület, mint forgástengely körül. Funkcionális lábhossz különbséget okoz, vagy meglévő lábhossz különbséget kompenzál.
A rajta tapadó szalagok és izmok a fordulással elmozdulnak eredeti tapadási helyükről ezért megváltozott izomfeszülést, asszimetriát okoz, másrészt csavarja a gerincet (lásd: GERINCCSAVARODÁS). Ok-okozati szempontból gyakoribb, hogy a csavarodás fentről kezdődik, vagyis feljebb eső funkciózavar kompenzálásaként alakul ki és a gerincen illetve az azon tapadó izmokon keresztül forgatja a medencét, tehát a medencecsavarodás általában reflexes eredetű. A forgáspontoknál (keresztcsonti és szeméremízület) az ízületek egymáshoz is préselődhetnek, ilyenkor funkcionális ízületi blokk alakul ki, amely a manuális terápiában ismert fogások alkalmazásakor jellegzetes hanghatás kíséretében nyílik. Oki szempontból, ha a fenntartó tényező nem medence eredetű (márpedig ez a gyakoribb) akkor az efféle "helyretétel" után visszaállhat a rossz állapot, vagy a fájdalom nem szűnik meg.

LÁBHOSSZKÜLÖNBSÉG

Lehet FUNKCIONÁLIS eredetű, amikor a medence csavarodása okozza (lásd előbb). A hátrafelé csavarodott medence fél a csípőízület felfelé mozdítja el, ezért ezen az oldalon lesz a láb rövidebb. Oka általában reflexes: a gerinc bármely felső szakaszának csavarodása (koponyát és állkapocsízületet is beleértve) a gerincen keresztül forgatja a medencét. A funkcionális medencetori mindig súlypont elmozdulást jelent (ok-okozat mindkét irányban lehet). Kezelése a funkciózavar kezelését jelenti a fejízületektől a keresztcsonti ízületig bezáródóan.

 

A VALÓDI LÁBHOSSZKÜLÖNBSÉG genetikai vagy sérüléses úton alakul ki. Csípőtáji, vagy alsó végtagi TÖRÉSEK UTÁN gyakran kialakul. Bár az általános nézet szerint néhány cm korrigálására a csípő, ill. a medence is képes, ennek ára van. A medence az eltérő lábhosszt torzióval képes korrigálni. Ez azt jelenti, hogy egyik medence fél előre, a másik hátrafelé fordul. A kér, medencecsont szalagokkal kapcsolódik az alsó ágyéki gerinchez és a forduló medence fél a gerincet is forgatja annak hossztengelye mentén. Kialakul egy következményes gerincferdülés, mely a nyakig tartva súlypont eltolódását eredményezhet.

A lábhossz különbségek nagy része családilag halmozott, tehát GENETIKAI EREDETŰ és nem feltétlenül okoz panaszt, csak szűrés során derül ki mert enyhe gerincferdülést okoz. Ha panaszt okoz, akkor már sokszor tizenéves korban jelentkezik tartós állás, lassú séta folyamán fáradtság, derékfájás, nyak- és fejfájás, esetleg térdfájdalom képében. Nem feltétlenül szorul kezelésre, csak akkor, ha nehezen kompenzálható a szerezet számára, tehát a tartalékok kimerülése után panaszokat okoz. Különösen gyerekeknél nincs egységes szakmai álláspont erről.

Lábhossz különbség esetén - legyen az valódi (genetikai, vagy traumás), vagy funkcionális - szinte bárhol kialakulhat funkciózavar következményes panaszokkal bütykösödéstől a térd- és derékfájáson át nyaki és fejfájásokig. A kezelés alapja a lábhossz különbség felismerése (nem mindig egyértelmű, és nem minden vizsgálómódszer alkalmas annak kimutatására, hogy ez az állapot valóban zavarja-e a szervezet mozgásszabályozását) és korrigálása. Kezelés során típushiba az szokott lenni, hogy a valódi lábhossz különbségeket medence csavarodásként kezelik, ami azért megtévesztő, mert rövid időre csakugyan eltűnik a különbség, de általában a panaszokkal együtt nagyon hamar visszaáll az eredeti állapot.

GERINCSAVARODÁS

 

A medence és a gerinc csavarodása szükségszerű bio mechanikai szabályok alapján történik, mely minden gerinces élőlény mozgásának az alapja (pl. négylábú állatok ügetése, vagy a kígyózó mozgás). Normálisan már csecsemőkorban a hasról-hátrafordulás során ezt hajtja végre az ember szimmetrikusan mindkét irányba.

BIOMECHANIKAILAG a gerincben az oldalhajlás és a forgás bizonyos szabályok szerint kötötten zajlik, tehát, ha fordul a gerinc akkor oldalra is hajlik. Ugyanez a szükségszerű mozgás a gerinc-medence szalagrendszerén keresztül a medencére is áttevődik, tehát a forduló medence fél a gerincet is forgatja annak hossztengelye mentén, de ugyanakkor oldalra is hajlítja a kötött mozgásminta miatt. Fordítva a gerinc bármely mozgás asszimetriája (forgás, vagy hajlás szükségszerűen medence torsihoz vezet.

 

Bármely mozgásszervi probléma, ha az mechanikai eredetű, ezt a harmonikus mozgást zavarja meg helyi, vagy általános szinten, és ez a modell alapján lehet megkeresni látszólag távollévő helyek között az ok-okozati összefüggést (például nyakfájás és mondjuk egy benőtt köröm miatti kímélő járás, vagy egy rágóizületi eredetű probléma és csípőfájdalom között).

Természetesen nem minden mozgásszervi probléma igényel ennyire holisztikus megközelítést. Számos probléma helyi mozgáskoordinációs zavarok szintjén megoldható, de az elv, mely szerint a problémát nem a fájdalmas helyen, hanem annak mechanikai gyökerénél kezeljük - változatlan.

 

Például egy HÁTSÓ TARKÓTÁJI FÁJDALOM, és izomfeszülés eredhet elülső nyakizomzati feszültségből is (jelen esetben a fejbiccentő izomból melynek KISUGÁRZÁSI ZÓNÁJA a tarkótájra és a fejre esik). A hátsó merev nyakizomzatot tartósan csak ezen izom kilazítása után gyógyíthatjuk meg, mert a hátsó tarkófeszességet ebben a példában az okozza, hogy a tarkóizmok a fejbiccentő izom görcsének kompenzálása közben kimerülnek, és elfáradva feszessé válnak. Természetesen a tarkó helyi nyújtása, masszírozása segít, de csak időlegesen, mert az ok, ti., hogy a nyakat egy elülső izom előre feszíti nem szűnt meg. (Megjegyzendő azért, hogy például a fenti példában szereplő fejbiccentő izom sem feltétlenül magától feszül meg - mint például hanyatt fekvésben, alátámasztott fejjel olvasás közben, hanem gyakran a középső háti szakasz előregörbült helyzetéből adódóan merül ki, tehát lejjebb is gyűrűzhet a probléma...)

FUNKCIONÁLIS ÖNFENNTARTÓ IZOMZATI KÖRÖK

A gerinc és medencecsavarodásnál leírt folyamatok arról szólnak, hogy a csont-szalagrendszer hogyan kényszeríti a mozgásokat a test egyik feléről a másikra. Szükségszerűen következik be tehát a gerinc csavarodása miatt a gerinc oldalra hajlása valamelyik irányba. Úgyszintén szükségszerű következménye a gerinccsavarodásnak a medence csavarodása és a relatív lábhossz különbség kialakulása.

 

Mivel az izomzat a csontokon való eredés-tapadás miatt a támasztórészektől elválaszthatatlan, ezért szintén szükségszerű egy ízületet érintő asszimetria során az izomzat asszimetrikus feszességének kialakulása. Az ábrán látható, ízületet mozgató "A" és "B" izmok az ízület középállásának változásával szinkron kerülnek megfeszült, ill. túlnyújtott állapotba. Logikus azt gondolni, hogy a folyamat kétirányú, tehát nemcsak az izület középállástól való eltoltsága okozhat izom asszimetriát, hanem az izom asszimetrikus feszessége is okozhat eltolt ízületi középállást.

 

A gondolkodás középpontjában tehát két dolog áll:

• Vajon a talált funkciózavar elsődleges oka-e a panaszoknak, vagy csak egy rész a biotechnikai láncolatban? (kezelni nem minden elváltozást kell, hanem minél inkább az okot)
• A talált funkciózavarban ok-okozati szempontból az ízületi, vagy az izomzati asszimetria az elsődleges?

Az ASSZIMETRIÁK csont-izomrendszeri láncolatában izomcsoportok hatnak egymásra, és ezáltal tárolódhat el olyan információ, mely megakadályozza a gyógyulást. Így alakulnak ki "Funkcionális izomzati körök" melyek egymásra hatva tartanak fenn akár normális, akár asszimetrikus kóros láncolatot.

Például egy bonyolultabb kör modellje:

• Egy baloldalra fordult tartós ülőhelyzet (ott a monitor) miatt a gerinc bal forgásba kerül.
• A bal forgást többek között jobb hátizomzat tarja fenn (elsődleges zavar).
• Ezen izom kisugárzási zónája a derék-fenéktájra esik, tehát itt jelenik meg először panasz (1. ábra).
• A derékfájás elmúltával (a funkciózavar még fennáll) a gerinc bal csavarodása miatt a bal medence előre, a jobb hátracsavarodik.
• A medencecsavar miatt a jobb medence elülső részén tapadó kis farizmot megnyúlik, ekkor megjelenik egy térdpanasz a jobb oldalon (RPA : jobb küldő térd, 2. ábra).
• Ha ez még nem lenne elég a balra forduló gerinc a nyak jobbra tekeredését teszi biomechanikailag szükségessé, de mivel acomputer a bal oldalon van (ezért fordult a páciens balra a törzsével) a nyakat
  a kívánt irány ellen (balra) fordítja.
• A balra forduláshoz igénybe kell venni pl. a jobb fejbiccentő izmot, mely fejfájást okoz (3. ábra).

 

VÉDEKEZŐ IZOMGÖRCS

 

Nagyon gyakori az ún. védekező izomgörcs tartós fennállása. A védekező görcs valamely trauma, vagy tartós rossz helyzet során összehúzódott izomcsoportot jelent, mely megelőzi egy terület sérülését, kóros elmozdulását. Mechanizmusából fakadóan mindig túlnyújtott állapotban lévő, erőteljesen összehúzódni akaró izmokat jelent. Tartós fennállás esetén az izom kimerül, és szövettanilag átalakul. Kialakulhatnak benne túlnyújtott és túlzott összehúzódásban lévő rostokat tartalmazó csomók, melyek idővel kötöszövettel "stabillá" válnak. Ezeket a csomóket nevezzükTRIGGERPONTOKNAK. Jellegezetesen, a túlnyújtott állapotból fakadóan nyújtásra fájdalommal reagálnak, melyeknem csupán helyileg, hanem távol ún. KISUGÁRZÓ FÁJDALMAKAT (Referred Pain Area RPA) okoznak.

 

Például megbotláskor a csípőizomzat valamelyik tagja rándulhat össze, hogy ez esést megakadályozza. A "védekező izom" megmaradhat az összehúzódott állapotban és DERÉKFÁJÁST, lábba sugárzó fájdalmakat okozhat.

Gyakori példa főként enyhe síbaleset kapcsán a kitámasztó oldali VÁLL MEGHÚZÓDÁSA. Ilyenkor annak ellenére, hogy orvosi vizsgálat csak húzódást talál, mely nem igényel különösebb kezelést (borogatás, kenegetés, pihentetés ...) hosszan tartó vállfájdalom alakulhat ki. Jellegzetes itt is a váll törését- vagy ficamodását megakadályozó ún. rotátor köpeny (vállizületet körbevevő izmok egysége), vagy magának a vállöv mozgatását végző részben törzsizmok izomzatának védekező görcse, mely indokolatlanul tartós kontrakcióban- összehúzódott állapotban marad. Ilyenkor a tudatos agy ezeket az izmokat nem tudja ellazítani, és ezáltal nyugalomba helyezni. Következményként megjelenik a mozgásbeszűküléssel járó, sokszor éjszakai is zavaró vállfájás. Teendő itt is a görcsölő izomzat lazítása, és a mozgás tudatosítása, hogy fájdalommentes állapot jöhessen létre.

MOZGÁSKOORDINÁCIÓ JAVÍTÁS

Olyan szakmáknál, amelyek központjában a mozgás áll (tánc, sport) a teljesítmény javítása, a mozgás jobb kivitelezése szükségessé teheti a KOORDINÁCIÓ javítását. Koordináció alatt az adott mozdulat kivitelezését, az izmok bekapcsolódási sorrendjét, a mozdulatKÖZPONTBÓL IRÁNYÍTÁSÁT, és a teljes mozgáspálya tudatos kontrollálását értem Eddigi tapasztalatom szerint a páciensek nagy része valamely panasz megjelenése miatt jelentkezik, melynek hátterében koordinációs zavar húzódik meg. A panaszok javítása közben derül fény a mélyben meglévő alapszintű zavarra, melynek javítása - sokszor pozitív mellékhatásként- a teljesítmény javulását eredményezi. Emellett előfordult már hogy valamely mozdulat kivitelezése közben érzett nehézség, merevség, vagy az egyensúly hiánya miatt fordultak hozzám, amikor is nem a fájdalommal, hanem közvetlenül a mozgás javításával foglalkoztunk.

MOZGÁSKOORDINÁCIÓ

 

Koordináció alatt az adott mozdulat kivitelezését, az izmok bekapcsolódási sorrendjét, a mozdulat központból irányítását, és a teljes mozgáspálya tudatos kontrollálását értem.
Például TENISZEZÉSNÉL a tenyeres ütés kivitelezése kapcsán a helyes mozdulatsorrend (nagy vonalakban): súlypont jobbra helyezés - bal váll hátracsavarása - gerinc balra csavarodása - háti gerinc hátrahajlítása (előző kettő előfeszíti a jobb oldali mellizmot)- súlypont balra csúszása - ezáltal a jobb váll HÚZÁSA. Ha a sorrend felborul (leggyakoribb hiba a jobb kézzel tolás, ami tipikus perifériás mozgás) váll és felső végtagi panaszok kialakulását vonja maga után.
Futóknál gyakori koordinációs hiba az asszimetrikus felső (!) Végtagi mozgás. Említettem a gerinccsavarodás témakörben, hogy a gerinc torsiós mozgása a medencecsavarodást és a súlypont eltolódását eredményezi (balra fordulás a súlypont jobbra tolásához, vagy a bal csípő extrém kompenzáló mozgásához vezet). Asszimetrikus karmunka esetén a medencecsavarodás például combhajlító görcsökhöz vezethet.

 

A viszonylag gyakori COMBHAJLÍTÓ húzódás következő logikai folyamat alapján modellezhető: Aszimmetrikus felső végtag használat (ülő, vagy alvó helyzet) vagy eltolódott medence (atlétáknál a kanyarok egyoldalú futása) következtében a medence csavarodik.

A csavarodott medence következtében tartós fáradásba kerül a kis farizom (m. gluteus minimus) és fixálja a medence torzult helyzetét. Az előre csavarodott medence a mérleghinta elvén a csípőízület körül hátul szinte megemeli a combhajlító izmok ( gyakran a m. biceps femoris) eredéseként szolgáló ülőgumót. Ezzel a combhajlító eredése és tapadása távolabb kerül egymástól, tehát tartósan megnyújtott állapot jön létre. Az izom nem tud regenerálódni ebben a helyzetben és a megerőltetésekre egyre rosszabbul reagál. Kezelni ilyen esetben tehát a feszülést fenntartó kis farizmot, és a medencecsavarodást, illetve annak okát kell. Ez lehet, hogy egy rossz, egyoldalas állástípus, lehet, hogy nem szimmetrikus karmunka!

CENTRÁLIS MOZGÁS

Centrálisan koordinált mozgás alatt a mozgások központból irányítását értem szemben a perifériás izmokat dolgoztató rossz koordinációval. Például a "HÚZD KI MAGAD!" Felszólítás azért nem értelmezhető a legtöbb ember számára, mert azonnal vállfelhúzással (perifériás mozgás) reagál rá. Ehelyett centrális mozgásra akkor szólítjuk fel, ha azt tanácsoljuk állva:

• húzza a tarkó felé az állat (ezzel felső nyaki reflexeket indítunk el a hát mozgásainak előkészítésére
• lélegezze ki mélyen a levegőt (ezzel a rekeszt dolgoztatjuk, ami a háti-ágyéki gerincet előre húzza
• tolja a hátközepet (hölgyeknél kp melltartópánt vonala) előre a gyomorszáj irányába
  (ez utasítás a centrális mozgásra, vagyis közvetlen a gerincet mozgató izmok összehúzására)

Az eredmény: a vállak hátraengedett helyzete, tehát kiegyenesedett "kihúzott" tartás.
A centrálisan végzett mozgások tűnnek könnyednek és ezeket tartjuk harmonikusnak. Megjegyzendő: hogy a centrálisan koordinált mozgás a leghatékonyabb, amelynek sportbeli jelentősége óriási.
Például egy FUTÓNAK a hatékonyság növeléséhez meg kell tanítani a súlypont előreengedését centrálisan koordinálva.
A ROBBANÉKONYSÁG, SÚLYPONTEMELKEDÉS fokozásához a háti-ágyéki szakasz tudatos hátrahajlításának a fokozása szükséges.
ÜTÉSEK, DOBÁSOK a rotációs hossztengelyi törzsmozgások tudatosítását igénylik.

BELSZERVI PANASZOK

Általában nem fő tünetként jelentkező panaszokról van szó. Az ezzel foglalkozó ún. visceralis oszteopátiában még kevés a tapasztalatom. Amivel eddig jó eredmények voltak:

• egyes harapási zavarok
• fülcsengések egy része
• nyelési funkciózavarok, nyaki gombócérzés
• nehézlégzés (diagnosztizáltan nem tüdőbetegségek esetén)
• székrekedések egy része
• aranyeres fájdalmak egy része

GYEREKEKKEL KAPCSOLATOS PANASZOK

Kevés a tapasztalatom csecsemők kezelésével, de KISS syndromásakat már kezeltem eredményesen.
Nagyobb gyerekeknél 8-10 éves kor körül jelenik meg a gerincferdülések jó része. Ezek a betegek sokszor eredményesen kezelhetők, de gyógytornára szükség szokott lenni.

 

 

Oldal: Gerinc regeneráció és Tartás javítás
testben.hupont.hu - © 2008 - 2024 - testben.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat